Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Káros anyagok mindennapjainkban

2009.09.05

Káros anyagok mindennapjainkban

2003 novemberében és decemberében a Greenpeace több hazai bolthálózat figyelmét felhívta arra, hogy allergiát és esetenként komolyabb károsodást is okozó adalékanyagokat tartalmazó kozmetikai termékeket – köztük babakrémeket is – forgalmaznak. Az Európai Unióban most alakul ki az új vegyi anyagokat szabályozni kívánó rendelet – a REACH –, mely, ha hatályba lép, természetesen hazánkra is vonatkozni fog. Ebben a cikkben néhány alapvető fogyasztási cikk, mint például az élelmiszerek, ruhák, kozmetikumok és műszaki termékek káros vegyianyag-tartalmáról írunk.

 

Élelmiszereinkbe többféleképpen kerülhetnek káros vegyi anyagok. A gyártás során szándékosan adagolják hozzá a termékekhez valamilyen céllal (adalékanyagok), vagy az alapanyag szennyezett (pl. szennyezett talajon termelték, túlzottan vegyszerezték).


• A húsokban gyakran találkozhatunk le nem bomlott gyógyszermaradványokkal. Az állatok takarmányába számos gyógyszert adagolnak – általában a betegségek megelőzésére. A legnagyobb problémát az antibiotikumok és a hormonok, illetve ezek lebomlott részei jelentik. Forgalmas utak mellett tenyésztett vagy PAH-tartalmú takarmánnyal etetett állatokban találhatóak meg a rákkeltő policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok).


• A halak a vizek szennyezettsége következtében gyakran tartalmaznak dibenzo-p-dioxinokat (PCDD), poliklórozott dibenzofuránokat (PCDF) és poliklórozott bifenileket (PCB). Az emberben a dioxinok és a PCB-k egyaránt daganatos megbetegedéseket, sterilitást és magzatkárosodást okoznak. A dioxinok, mint az ember által alkotott talán legveszélyesebb anyagok, az előzőeken túl idegrendszeri és vérképzési zavarokat is okoznak. A vízszennyezés az oka a halak szervezetében található nehézfémeknek is (higany, arzén, ólom és kadmium). A tiszai ciánszennyezés járulékosan nehézfém-szennyezéssel is társult, ennek következtében a tiszai halak nehézfémtartalma a mai napig igen magas. A halakban, tengeri élőlényekben (de az emberben is) számos fém halmozódik fel. A nehézfémek különböző mérgezéseket, rákos megbetegedést okoznak. A kadmium – rákkeltő hatásán túl – már kis mennyiségben is hormonként viselkedik, kihat az emlő és a méh szövetének növekedésére.


• A hazai zöldségekben és gyümölcsökben gyakori a növényvédőszer- (peszticid) maradvány. A peszticid-szennyezés jelentheti azt, hogy a termék határérték felett tartalmaz nem különösebben ártalmas növényvédő szert, azonban azt is, hogy betiltott, vagy esetleg nem betiltott, de mindenképp ártalmas peszticid van benne. Körülbelül négyszáz peszticid hatóanyag engedélyezett hazánkban, melyből körülbelül százat azonnal be kellene tiltani, ugyanis mutagén (génmódosító), teratogén (a terhesség során károsan ható) és rákkeltő hatásúak, 30 százalékuk az emlősökre mérgező. 1997-ben az üvegházi termékek 16,5 százaléka volt peszticid-szennyezett. Forgalmas utak mellett termesztett növényekben megtalálhatóak a fentebb említett PAH-ok is. A műtrágya túladagolása miatt többek között gyakori a hazai talaj nitrát- és nitritszennyezése, mely különösen a gyermekeket és a csecsemőket veszélyezteti. A nitrát jelenléte olyan káros anyagok kialakulásához vezethet, melyet állatok esetében összefüggésbe hoztak a rák kialakulásával.

 
• A különböző gyümölcsleveket, gyümölcsitalokat sokan abban a hiszemben isszuk, hogy azok kifejezetten egészségesek, ami sajnos korántsem mindig igaz. A 100%-osnak hívott, cukormentes gyümölcslevekbe is tesznek esetenként édesítőszereket. A legismertebb ilyen anyag az E951-gyel jelölt aszpartám, ami két, szintetikus úton előállított aminosavból áll. A vélemények megoszlanak a hatásáról, de az bizonyított, hogy a fenilketonúriában (veleszületett anyagcsere-betegség) szenvedőknél gondot okoz, ezen túlmenően pedig érzékeny embereknél fejfájást, kábultságot, emlékezetkiesést, látászavarokat, hiperaktivitást, rosszullétet és allergiás reakciókat figyeltek meg. A másik gyakori mesterséges édesítőszer az E952 jelű ciklamát. Szacharinnal keverve kerül forgalomba, az Egyesült Államokban tiltott. A ciklamát bekerülhet a méhlepénybe és az anyatejbe. A bélflóra ciklohexil-aminná alakítja át, ami – az állatkísérletek szerint – károsítja a herét és a spermiumokat. Az állatkísérletek – nagy adagokban történő alkalmazás esetén – hólyagdaganatot is jeleztek. Gyakori színezőanyag az E15Od jelű ammónium-szulfitos karamell. Ez az anyag állatkísérleteknél nagyobb adagban görcsöket váltott ki és csökkentette a fehérvérsejtek számát (módosította a vérképet, ami rákkeltő hatásra utalhat). Ausztriában csak a barna sör színezéséhez engedélyezett. Más forrásban mint rákkeltő anyag szerepel.


• A naponta elfogyasztott kávé nagy mennyiségben tartalmaz mérgező hatású égéstermékeket, melyek elősegítik több rákfajta kialakulását. A kávé tartalmaz mutagén, génmódosító hatású metilglioxált is. A koffein a kávé fő hatóanyaga, élénkítő hatása miatt isszuk. A koffein azonban növeli a rák kialakulásának kockázatát, csökkenti a szervezet DNS-javító képességét.
Számos használati termékünkhöz PBDE-ket (polibrómozott-difenil-étereket) adnak, hogy tűzállóak legyenek. Ilyen termék a televízió, a számítógép, a ruhanemű, a bútor, a párna. Az EU-ban hamarosan várható a betiltásuk. Állatkísérletek igazolták a veszélyességüket, embernél hozzájárulhat májrák kialakulásához, valamint egyéb rákfajták kockázatát is növelik. Mérések bizonyítják, hogy az emberi szervezetből és az anyatejből egyre nagyobb mennyiségben lehet kimutatni ezeket a vegyszereket.

 

Gyermekruhák, kábelek, PVC-termékek ftalátokat (pl. DEHP: di-2-etilhexil ftalát) tartalmaznak, melyek a műanyagok lágyítószerei. Állatkísérletek bizonyítják, hogy a férfiak szaporodási képességét csökkentik, az anyák már az anyaméhben átadják gyermekeiknek. Egy nemrég megjelent törvény szerint három éves kor alatti gyerekeknek készülő játékok nem tartalmazhatnak bizonyos ftalátokat.


A kozmetikai termékek, mint a samponok, tusfürdők, krémek szinte 100 százalékban mesterséges vegyi anyagok. Az alábbiakban felsorolok néhány gyakori összetevőt a hatásaival együtt.


• SPS (nátrium-polinaftalén-szulfonát): Lenyelve méreg, esetenként szemirritáló, bomlási termékei között lehetnek veszélyes anyagok.

• DMDM Hydantoin: Allergiát okoz, formaldehid-forrás, melynek hatásai például fejfájás, depresszió, fájdalomérzés és asztma, továbbá gyengíti az immunrendszert és rákot is okozhat.

• SLES (Sodium Laureth Sulphate): Enyhén irritáló hatású. Rákkeltő anyagokká bomlik le.

• PEG-12 (hajtömegnövelő összetevő): Károsítja az immunrendszert, esetleg rákkeltő.

• MDGN: Mérgező, bőrrel érintkezve allergiát okoz, rákkeltő anyagok képződését okozza.

• Cocamidopropyl betaine: A „természetes termékek” gyakori összetevője, allergiát okozhat.

• Triklozán (Triclosan): Fertőtlenítőszer. Antibiotikum-rezisztenciát okoz, azaz betegség esetén a gyógyszerek kevésbé hatékonyak. Anyatejben is megtalálható. Számos ország betiltotta és több nemzetközi áruházlánc kivonta a forgalomból a triklozán tartalmú szereket.
Magyarországon a vegyi anyagok egészségügyi és környezeti hatásait sosem vizsgálták kielégítő módon, ezért szeretnénk felhívni a magyar döntéshozók figyelmét a problémára. Kérjük az illetékes minisztériumokat és az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság tagjait, hogy az Európai Unió új vegyianyag-politikájával kapcsolatos álláspontjukat úgy alakítsák ki, hogy a legfontosabb szempont az emberek egészsége és a környezet védelme legyen!

 

Irodalom:
Bálint Andor, Professor Emeritus: Toxikus vegyületek élelmiszer- és takarmánynövényekben, genetikai lehetőségek a káros hatások csökkentésére. Szent István Egyetem Genetika és Növénynemesítés Tanszék, Gödöllő
http://www.kfki.hu/~cheminfo/osztaly/eloadas/balinta.html
Thaddeus Herrick: As Flame Retardant Builds Up In Humans, a Ban Is Debated EPA, Industry Cite Lack of Proof PBDEs Hurt People, But EU and California Act. Wall Street Journal, October 8, 2003, http://www.capecodonline.com/cctimes/toxicchemicals15.htm
Darvas Béla: Virágot Oikosnak. L’Harmattan, Budapest, 2003
Tompa Anna: Egészségtudat és tudatos egészség. Mindentudás Egyeteme, 2003. szeptember 22.

Simon Gergely
Forrás: Lélegzet XIV. évfolyam, 02. szám